Beköszöntött a „robotzene” kora, avagy egyre inkább teret hódít a mesterséges intelligenciával történő zenekészítés
A zenekészítés felgyorsítása és egyszerűsítése érdekében ma már számos külföldi zenész alkalmaz mesterséges intelligenciát munkája során. Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia kompozíciós eszközzé fejlődött, lehetővé téve a zenészek számára, hogy új, MI-algoritmusokból és különféle szoftverekből származó hangokat fedezzenek fel. Ez pedig egy új dimenziót nyit meg a zeneipar számára.
A zenekészítés felgyorsítása, egyszerűsítése és kreatívabbá tétele érdekében ma egyre több zenész kísérletezik a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel. Az elmúlt néhány évben az MI releváns kompozíciós eszközzé fejlődött, lehetővé téve az alkotók számára, hogy új, MI-algoritmusokból és különféle szoftverekből származó hangzásokat fedezzenek fel. Ez pedig egy új dimenziót nyit meg a zeneipar számára.
Hogyan hozhatunk létre mesterséges intelligencia által generált zenét?
Amikor az MI-t hívjuk segítségül a zenekészítéshez, akkor nagy mennyiségű adatot kell betáplálnunk olyan MI-algoritmusokat alkalmazó eszközökbe, amelyeknek az a feladata, hogy különböző akkordokat, trackeket és egyéb adatokat dolgozzanak fel. Ezek által pedig meghatározzák az algoritmusok által feldolgozott információkhoz hasonló zenekészítési mintákat.
A mesterséges intelligencia térnyerése a zenében oda vezetett, hogy egyes vállalatok és magánszemélyek új szintre emelték általa a zenekészítés folyamatát.
Például a Drowned in the Sun című szám a Google Magenta és egy neurális hálózat terméke, amely több tucat eredeti Nirvana felvétel adatait használja, illetve szövegeket készít egy Nirvana tribute banda énekesének előadására. Bár a hang itt-ott nem épp a legtisztább, az MI még a tudományos körökben dolgozókat is lenyűgözte képességeivel, hiszen koherensen generált egy multiinstrumentális zeneművet metrikus szerkezettel, zenei kifejezésekkel, logikus folyamatokkal...
Az egyre bonyolultabbá váló MI által generált alkotások tehát bebizonyították, hogy képesek a zenészek stílusának és hangzásának hű utánzására. De mit tud még ez a technológia, ami hasznos lehet számodra?
Az MI több kreatív lehetőséget kínál a zenészek számára
Az MI sokkal inkább egy együttműködésen alapuló, előremutató eszköz, mint egy utánzatra összpontosító gépezet – vallják azok a zenészek, akik alkalmazzák ezt a technológiát.
Robin Sloan író és Jesse Solomon Clark zenész az OpenAI Jukebox segítségével készített albumot. Holly Herndon 2019-es lemeze, a Proto, amelyet a Vulture „a világ első mesterséges intelligenciával készült mainstream albumaként” írt le, egy neurális hálózatot tartalmazott, amely több órányi énekminta alapján generált hangvariációkat.
Az MI által új, eddig nem tapasztalt zenei ötletek kibontását végezhetik el a zenészek.
És ez még nem minden! A szakértők még nagyobb előrelépést jósolnak. Például a következő nagy dobás az lenne, hogy olyan MI-modellek jönnek létre, amelyek valós idejű előadások során reagálnak a zenészek játékára.
Bár az ehhez hasonló forgatókönyvek ígéretesnek tűnnek, vannak bizonytalanságok és lehetséges árnyoldalak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amelyeket a zenészeknek figyelembe kell venniük, mielőtt belevágnak az e technológia által generált zene felfedezésébe.
Ez is érdekelhet: A jövő már elkezdődött: zene a metaverzumban
Fotó: Canva
Az eredetiség kérdése
A mesterséges intelligencia képes utánozni a zenészek hangzásbéli tulajdonságait, de a híres előadókat meghatározó innováció továbbra is megfoghatatlan számára.
„A Nirvana arról volt híres, hogy máshogy csinálja a dolgokat, mint korábban mások, a gépi tanulás pedig abban nagyon jó, hogy úgy csinálja a dolgokat, ahogyan az emberek már korábban megtették” – mondta Jason Palamara, az Indiana Egyetem zenei és művészeti technológiai adjunktusa.
Az MI által a korábbi zeneművekhez hasonló hangzású dalok készítése a zeneművek változatosságának és minőségének hiányát eredményezi.
A remény azonban továbbra is fennáll arra, hogy a mesterséges intelligencia finomodik, jelenleg azonban e technológiának a kezdetleges változatai hibásak a kifinomult valós idejű zenei interfészek hiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy az egyszerű részletek (például a szinkronizálás és a ritmuskövetés) komoly kihívást jelentenek e modellek számára.
Az adatkorlátok is hangsúlyosak. A korábban emlegetett Nirvana szám több órányi MIDI-adatból jött létre, de az élő előadás ehhez képest csekély hangot generál.
Kapcsolódó tartalom: AR és VR technológia a zenében
Szerzői jogi aggályok
Előfordulhat, hogy azok, akik MI által generált zenét készítenek, nem tudják szerzői jog alá helyezni a számaikat, míg azok a zenészek, akiknek a dalait vagy dalainak egyes elemeit felhasználták, nem biztos, hogy tudják, mikor érdemes beperelni valakit a hasonlóságok és különbözőségek ingoványos terepe miatt.
Az eredetiség hiánya mellett a mesterséges intelligencia jogi kerete továbbra is homályos a zeneiparban.
Az olyan eszközök, mint a ChatGPT és a Lensa miatt a mesterséges intelligencia valószínűleg továbbra is vitákat kavar majd a zeneiparon belül. Az MI által generált művészet mesgyéjén az alkotások pontosságával és hitelességével kapcsolatos kérdések valószínűleg átgyűrűznek majd az MI-zene körüli diskurzusokba is.
Fotó: Canva
Az MI által generált zene és a munkahelyek elvesztése
A kritikus hangok szerint a különféle ütemeket, ritmusokat és dallamokat előállító mesterséges intelligencia átveheti a dobosok, basszusgitárosok és más zenészek szerepét. Ez egyelőre utópisztikusnak hathat, de amilyen ütemben fejlődik a technológia, talán érdemes nem félvállról venni ezt a kérdéskört.
Az automatizálás miatt a munkahelyek elvesztése komoly aggodalomra ad okot a mesterséges intelligencia terén, és ez alól a zene sem kivétel.
Természetesen a végső cél az lenne, hogy a mesterséges intelligencia afféle „munkatárs”, „szerzőtárs” legyen, illetve új hangzásokkal és technikákkal járuljon hozzá a kreatív folyamathoz. Hogy hová fut ki az MI és mivé fejlődik a következő években, az még a jövő zenéje.
Mesterséges intelligencián alapuló zenegenerátorok és eszközök
OpenAI: MuseNet
Az OpenAI kifejlesztett egy MuseNet nevű eszközt mesterséges intelligencia által generált zeneművek komponálására. A stílus, a ritmus és a harmónia közötti minták megfejtésének segítségével a MuseNet képes váltani a zenei műfajok között, miközben akár 10 hangszert is beépíthet a számokba. Mind a professzionális zenészek, mind a hétköznapi zenerajongók kísérletezhetnek az OpenAI mesterséges intelligencia generátorával, keverve és összeillesztve a zenei elemeket, hogy egyedi dalokat kreáljanak.
Az iZotope mesterséges intelligencia asszisztensei
Az iZotope a Track Assistant kiadásával úttörő szerepet töltött be az MI-vel támogatott zenekészítésben 2016-ban. A keverési funkció mesterséges intelligencia segítségével állít elő egyéni effektusokat az adott szám hangpalettája alapján. Fejlett szoftverei és MI-re épülő termékei, például a Spire Studio miatt, az iZotope szoftvert olyan zenészek használták már lemezeik keverésére és masterelésére, mint Beyoncé, Kendrick Lamar vagy a Foo Fighters.
LANDR
A LANDR egy kreatív platform, amely révén az előadók zenéket alkothatnak és eladhatják azokat. A cég mastering szoftvere mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével elemzi a sávstílusokat és javítja a paramétereket a műfajok és stílusok referenciakönyvtára alapján. Az MI által továbbfejlesztett masteringen túl a LANDR lehetővé teszi a zenészek számára, hogy minőségi zenét alkossanak és terjesszék a főbb streaming platformokon azokat, miközben elkerülik a professzionális stúdiókkal járó költségeket.
További releváns MI-zenegenerátorok és/vagy MI-zenegenerátort előállító vállalatok, amelyekről érdemes tudni: Brain.fm, Aiva Technologies, Amper Score Music, Soundful, Muzeek, Splash, Output, Soundraw.
Iratkozz fel hírlevelünkre, ha kíváncsi vagy a zeneiparban uralkodó technológiai trendekre!
Forrás: builtin.com, kiemelt kép: Canva
Hasonló cikkek
