WMMusicAcademy: Music Mentál - ismerd fel és előzd meg!
Segítőkkel karöltve indít online felületet a WMMD a zeneipar dolgozóinak mentálhigiénés támogatásáért.
Mac Miller. Amy Winehouse. Chester Bennington. Avicii. Chris Cornell. Egy sokkolóan hosszúra nyújtható névsor, amely többet mond a popzene és a mentális egészség relációjáról, mint bármi más.
Számos olyan tehetséges előadó sorolható még ide, aki valamilyen mentális betegség vagy függőség következtében hagyott itt bennünket. A súlyos következményeket is tartogató függőségek, szorongás, depresszió, traumák napjainkban szervesen hozzákapcsolódtak a zeneipar világának személyes tapasztalataihoz. Beszélni róluk, helyén kezelni és megelőzni a problémát ugyanakkor már kevésbé normalizált és gyakorlatban ültetett dolog. Szükségszerű, hogy a 2020-as évek egyik nagy kihívása mindezt megváltoztatni.
Music Mentál
A 2021-es Music Hungary Konferencián hangzott el “Szépen lassan mindenünk leépül?” címmel egy panelbeszélgetés rock’n’roll és mentális egészség – szorongásaink és függőségeink a zeneiparban alcímmel, melyen a résztvevők azt vitatták meg, hogy megvan-e a hazai zenei színtéren az a tudás, összefogás és tettrekészség, amely védőhálót tud biztosítani, ha valaki már bajban van. A Hangfoglaló Program által 2018-ban megrendelt kutatás szerint a hazai zenészek és zeneiparban dolgozók több mint 50%-a tapasztal magán rendszeresen negatív lelkiállapotot, komoly stresszt, szorongást vagy depressziót. Mindez még jóval azelőtt derült ki, hogy a COVID teljesen átírta volna az iparágban dolgozók vagy annak életében részt vevők jelentős részének a mindennapjait. Odafigyelünk-e vajon kellőképpen egymásra?
A WMMD felvállalva a honi zeneiparban betöltött ismertségét és meghatározó szerepét úgy döntött, hogy a konferencián közreműködő és további segítő szakemberekkel Music Mentál néven elindít egy kezdeményezést, melynek keretében a honi zeneipari szereplők (front- és háttérmunkásokat beleértve) és a segítő szakma résztvevői közt létrehoz egy saját online felületet, ahol bármilyen lelki-mentális jellegű problémáikkal megkereshetik az érdeklődők a nekik megfelelő segítőt.
A Music Mentál projekt négy segítő szakemberrel vág neki a feladatnak:
Bajzáth Sándor felépülő függő, szociális munkás, addiktológiai konzultáns, gyászcsoport vezető. Drog- és alkohol függőkkel valamint hozzátartozóikkal foglalkozik tizenkilenc éve intézményi, és több mint tíz éve magánpraxisban is, egyéni és csoportos formában, emellett évek óta függőség témájú cikkeket publikál, előadásokat tart. Társszerzője a Repülök a gyógyszerrel és a Pörögnek a fejemben a filmkockák c. köteteknek.
Bérczes Ádám, a CLS Music és Egység Média kiadók tulajdonosa. Segítő szakember, fülakupunktúrás addiktológus, természetgyógyász, életmódtanácsadó. Jelenleg a Károli Gáspár Egyetem Mentálhigiénés segítő szakának végzős hallgatója.
Dudás Gabriella család- és párterapeuta, mentálhigiénés segítő szakember, személyközpontú tanácsadó, autogén tréner, coach, óraadó egyetemi tanár, 5 gyermek édesanyja.
Füstös Kiberov szociális munkás, személyközpontú tanácsadó, felépülési coach, mediátor és családkonzulens jelölt.
A honlapot egy online tájékoztató eseménnyel indítják el a szervezők, melyen szabadon kérdezhetnek az érdeklődők a szakemberektől, akikkel aztán felvehetik a kapcsolatot a wmmd.hu/musicmental honlapon keresztül. Az esemény részleteiről a közeljövőben tájékozódhatsz a WMMD közösségi média oldalain.
A Music Mentál programban résztvevő segítők köre az érdeklődők számával arányosan bővül a jövőben. Segítőnek az alábbi email címen lehet jelentkezni: musicmental@wmmd.hu.
Fotó: wmmusicacademy-blog.tumblr.com
„Egy művész fejlődése szakadatlan önfeláldozás, a személyiség folyamatos pusztítása.” - (T. S. Eliot)
A művészek, így a zenészek, előadók önpusztításának normalizálása összességében hosszú idők óta létező jelenség. A Rolling Stone magazin a Music Industry Research Association 2018-ban készült kutatása alapján térképezi fel a mentális egészség és a zeneipar közös helyzetét. Az ebben a felmérésben megkérdezett előadók ötven százaléka vallott akkor arról, hogy depresszióval küzd. Ez az adat a felnőtt lakosság körében a cikk szerint átlagosan ennek töredéke, 25 százalék. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a megkérdezettek 12 százalékának voltak már bevallottan öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai, ami négyszer több mint az általános felmérésekben összegyűjtött adatok.
A helyzet ráadásul azóta is csak rosszabbodott: egy évvel később egy hasonló kutatás során megállapították, hogy a független előadók, zenészek mintegy 73 százalékának kellett már megküzdeni a szorongás, a depresszió vagy a stressz valamilyen tünetével. A témában azóta számtalan tudományos publikáció is napvilágot látott, ezek egyöntetűen aggasztó számadatokkal támasztják alá a mentális egészség megóvásának fontosságát a zeneiparban. Ezzel egyidőben egy pozitív fordulat is kezdetét vette: végre megérkeztünk a szakmai felelősségvállalás és a tabusítás megszüntetésére tett igény korszakába.
Fokozódó nyomás
Hogy lássuk, miért kell minden eddiginél nagyobb figyelmet szentelni a zeneiparban dolgozók mentális egészségének, érdemes áttekinteni napjaink legmeghatározóbb zeneipari tendenciáit. Az egyik legnagyobb teher kétségtelenül a közösségi média generálta nyomás, amellyel a független előadók azért is veszik fel nehezebben a harcot, mert napjainkban az online jelenlét alapvetőnek számít az érvényesülésben. Irreális elvárás, hogy a folyamatosan érkező platformok használatához és online trendekhez való igazodáshoz mindenki nagy lelkesedéssel forduljon. Természetesen nem kell egy előadónak a virtuális térbe lépnie ahhoz, hogy a fizikai megterhelés mellett szellemileg kimerítse magát. Egy független előadónak számtalan kihívással kell megbirkóznia nap mint nap, legyen szó akár a koncertek, turnézás fárasztó és időigényes háttérfolyamatairól, a vissza-visszatérő alkotói válságokról, pénzügyi bizonytalanságról, a hagyományos életút és a zenei karrier közötti egyensúlyozásról, az általános társadalmi megítélésről, megbélyegzésről – vagy például a pandémia okozta elszigeteltségről.
A tudomány besegít
A szakértők szerint neurológiai okai is vannak a zeneiparban dolgozók fokozott mentális kiszolgáltatottságának. Dr. Chayim Newman torontói szakpszichológus megfogalmazásában a limbikus (vagy határkérgi) rendszer központjai, amelyek a negatív érzéseket hivatottak irányítani, meghatározóbbak a jobb agyféltekében. Az alkotóknál, művészeknél jellemzően a jobb agyfélteke a domináns, ezért hajlamosabbak a negatív érzelmekre.
Mindemellett a folyamatos, megterhelő munka (például a próbákon vagy színpadon) ugyancsak a mentális egészség rovására mehet. Ezt Newman, annak ellenére, hogy önkényes tevékenységről van szó, biológiai értelemben a pánikhoz, sokkos állapothoz hasonlítja a korábban említett Rolling Stone-esszében. Ennek tétje pedig súlyosabb, mint gondolnánk: elég szemügyre venni egy-egy tragikus hirtelenséggel elhunyt popsztárt, és összekötni a szálakat. Ez sajnálatos módon nem igényel különös erőfeszítést: minden korszaknak megvannak a maga tragikus sorsú legendái, akiket meg kellett volna tudnunk menteni. A tragédiák megelőzésének érdekében érdemes tehát a tudomány mellett tanulni ezekből az aggasztóan közelinek, már-már személyesnek érződő tapasztalatokból is.
Mit tehetünk?
Az első lépés a megelőzésben a mentális egészség kérdésköréről való folyamatos, kendőzetlen beszéd. A szakemberek is egyetértenek abban, hogy ilyenkor arra kell figyelni, hogy mindvégig kerüljük a drogok vagy a depresszió romaticizálását, idealizálását. A témában született esszéjében a University of the Pacific kutatója, Manny Manriquez is kiemeli, hogy a megelőzés sikerét maga a diskurzus jelenlegi állapota is megnehezíti. Mindeközben már látni a változásra utaló jeleket is: „Ahelyett, hogy romanticizálná «tehát elfogadhatónak és kívánatosnak tüntetné fel» a depressziót vagy a függőséget, néhány előadó már sokkal etikusabban jár el, és pozitív irányból közelíti meg például a zenéjében megjelenő depressziót”. Manriquez példaként hozza fel a rapper Logicot, aki egyik dalának címeként egy lelkisegély-szolgálat telefonszámát választotta. Ahhoz, hogy a zeneipar ilyen tekintetben a helyes irányba terelődjön, elsősorban a mentális problémákról való beszéd gyökeres megváltoztatására, a szükséges mértékű transzparenciára és empátiára van szükség.
A cikk eredeti verziója a wmmusicacademy-blog.tumblr.com oldalon jelent meg.
Hasonló cikkek
