Mennyit ér a koncerted? Így árazhatsz reálisan zenészként! #NextInMusic Tabár Zoltánnal
A megfelelő fellépési díj meghatározása során több faktort kell figyelembe venni: számít, hogy mennyire vonzod be a közönséget, van-e aktuálisan piaci kereslet a zenédre, de az is, hogy mekkorák a produkciód költségei. De mégis hogyan számolhatod ki, hogy mennyit ér reálisan egy koncerted? Tabár Zoltán, a KoncertBooking alapító-tulajdonosa, zenei menedzser segít eligazodni a koncertek árazásának legfontosabb kérdéseiben.
Mi határozza meg egy előadó/zenekar fellépési díját?
A gázsi meghatározásának egyik kiindulópontja az, hogy mekkora közönséget vagy képes bevonzani, illetve mennyi pénzt hajlandók áldozni a hallgatók azért, hogy élőben lássák a produkciódat. A jegybevételes koncertek esetében ezekre a kérdésekre konkrét számok állnak rendelkezésre.
„Ha piaci alapon árazunk, akkor egy produkció annyit ér, amennyi jegyet a közönség piaci áron megvásárol rá” – fogalmaz Tabár Zoltán. Egy 400 fős művelődési ház például 10 ezer forintos jegyárral megtöltve négymillió forintos jegybevételt termel. Ebből azonban még le kell vonni a rendezvény alapköltségeit, többek között a helyszín, a jegyértékesítés és a technika díját. Vagyis az előadó/zenekar reális fellépési díja bruttó 3–3,5 millió forint körül alakulhat (persze a tényleges költségektől és a szerződéses konstrukciótól függően eltérhet, hogy ebből mennyi marad a produkciónál).
Ha ugyanez a produkció egy nagyobb, akár ezerfős helyszínt is képes megtölteni, az árazást érdemes a helyszín méretéhez és a várható közönséghez igazítani. A sávos árazás lehetővé teszi, hogy az előadó/zenekar különböző méretű rendezvényekre is következetes, a várható bevételekkel arányos ajánlatot adjon. Azoknak a produkcióknak pedig, amelyek nem szeretnének jegybevételes koncerteken fellépni, a kereslet-kínálat törvényszerűségeiből érdemes kiindulniuk. Ebben az esetben a konkurencia elemzése segíthet felmérni, milyen díjakkal dolgoznak a hasonló méretű és profilú előadók, zenekarok.
Ez is érdekelhet: Hogyan alakul át a zeneipar egy politikai-közéleti korszakváltás után? #NextInMusic Tabár Zoltánnal
Milyen költségeket kell beleszámolni a gázsiba?
„A gázsi meghatározásakor először a produkció működési, vagyis rezsiköltségeivel és bérköltségeivel szokás kalkulálni, vagyis mindazzal, ami a zenekar fennmaradásához és a fellépésen dolgozók kifizetéséhez szükséges” – magyarázza Tabár Zoltán. Emellett érdemes produkciós költséget is beépíteni az árba. Ez biztosíthatja például az új hang- és videófelvételek elkészítésének fedezetét, amelyek hozzájárulhatnak a zenekar szakmai fejlődéséhez és további fellépéseinek megszerzéséhez.
A szakember szerint a költségtervezés során számos olyan tételről feledkeznek meg az előadók/zenekarok, amely önmagában talán nem tűnik jelentősnek, összességében azonban komoly összeget jelenthet. Ilyenek a koncerten közreműködő alvállalkozók – például a hangtechnikusok, fénytechnikusok és roadok – díjai, a menedzsment költségei, a könyvelés vagy az iparűzési adó.
Az utazás és a logisztika szintén része ennek az ökoszisztémának: a stáb helyszínre juttatása, a felszerelés szállítása és az esetleges transzferek mind-mind növelik a kiadásokat. Ugyanígy számolni kell a hangszerek és technikai eszközök amortizációjával, vagyis az elhasználódásukból és cseréjükből adódó költségekkel. A gitárhúrok, a dobbőrök, a kábelek és más fogyóeszközök rendszeres pótlása hosszú távon jelentős kiadást jelenthet.
És persze a próbaterem bérleti díja sem maradhat ki a kalkulációból, hiszen a fellépésre való felkészülés ugyancsak a produkció működésének része.
Tabár Zoltán szerint a tudatos árazás alapja, hogy egy előadó/zenekar a költségeivel és a produkciója piaci értékével is tisztában legyen.
A koncertbevétel nem egyenlő a profittal
Attól, hogy több millió forintos gázsit kapsz, még korántsem biztos, hogy ez az összeg az utolsó forintig a rendelkezésedre áll.
„A koncertbevétel az az összeg, amelyet a produkció egy fellépésért megkap, a tényleges profit pedig az, ami ebből az összes költség kifizetése után megmarad. A kettő között jelentős lehet a különbség” – emeli ki Tabár. Érdemes szem előtt tartani, hogy egy nagyobb koncerten akár 50 fős stáb is dolgozhat. „Egy sikeres koncert mögött számos, a háttérben dolgozó kiváló szakember munkája áll, és ennek ára van” – mondja a menedzser.
A költségeket tovább növelheti a bérelt felszerelés, például a backline, vagyis a színpadon használt hangszerek és erősítők díja. Ráadásul sok produkció a technikai eszközökkel együtt, csomagban értékesíti a fellépését. Ilyenkor a gázsi egy része valójában a technikai háttér finanszírozását szolgálja, és nem az előadó/zenekar nyereségét növeli.
Vagyis a valódi pénzügyi eredményt csak a teljes költségstruktúra ismeretében lehet meghatározni.
Olvastad már? Így aknázd ki a digitalizáció erejét karriered előre lendítéséért - Tabár Zoltán válaszol #NextInMusic
Hogyan érvényesítsd a reális fellépési díjadat?
A megfelelő ár kialakítása csak az első lépés. Legalább ilyen fontos, hogy az előadó/zenekar a koncertszervező felé is hiteles módon tudja megindokolni, miért annyit kér, amennyit.
Ehhez először a saját költségeivel és a produkció piaci értékével kell tisztában lennie. A közönségvonzó képesség, a korábbi koncertek látogatottsága és a jegyárak konkrét érveket adhatnak az ajánlat mellé. Fontos ugyanakkor átláthatóan kommunikálni, mit tartalmaz a fellépési díj: ha a produkció a technikát is biztosítja, érdemes ezt külön jelezni, ahogy azt is, hogy milyen egyéb szolgáltatásokat és költségeket foglal magában az ajánlat. Így a szervező nem pusztán egy összeget lát, hanem azt is, milyen teljesítményt és szolgáltatást kap a pénzéért.
A leggyakoribb hibák egyike, ha csak magával a koncerttel számolsz, és nem veszed figyelembe a felkészülés, az utazás, a technika, a stáb és a működés költségeit. Ilyenkor a bevételből a kiadások levonása után alig maradhat nyereség. Az ingyenes rendezvények esetében szintén jó, ha tudatos vagy az árazással: a fellépés alacsonyabb díjért történő elvállalása nem feltétlenül jelent hosszú távú előnyt, különösen akkor, ha a produkció ezzel a piaci értékét is csökkenti. A szakember ezért ilyen esetekben a piaci szintnél 20–30%-kal magasabb díjat javasol.
Összességében Tabár Zoltán szerint a reális árazás nem egyszerűen arról szól, hogy mennyi pénzt lehet elkérni egy fellépésért. A cél az, hogy a díj egyszerre tükrözze a produkció piaci értékét, fedezze a működés költségeit, és hozzájáruljon az előadó/zenekar hosszú távú fejlődéséhez. Ehhez pedig nem elég a színpadon eltöltött időt nézni: a teljes produkció működését üzleti szemlélettel kell átlátni.
Kiemelt kép: Unplash
Hasonló cikkek

