Légy önmagad a social médiában – csak ne az algoritmus kedvéért!
Miközben az önazonosság arról szól, hogy elvileg nem játszuk meg magunkat és 100%-ban önmagunkat adjuk, a social media természetéből adódóan mégiscsak válogatunk: eldöntjük, melyik fotót tesszük ki, melyik történetet meséljük el, mit mutatunk meg a próbafolyamatból és mit tartunk meg magunknak. De mégis hol húzódik a határ az egészséges, önazonos kommunikáció és az önazonosnak tűnő önmarketing között?
Amikor a produkcióból márka lesz
A személyes márka nem feltétlenül egy mesterségesen létrehozott marketinges lózung, hiszen az, hogy milyen zenét játszik, hogyan viselkedik a színpadon, hogyan kommunikál a közönséggel, milyen képeket oszt meg, milyen ügyek mellett áll ki, vagy éppen hogyan érhető el online az előadó/zenekar, mind-mind hozzájárul ahhoz a képhez, amely kialakul róla. Mindez pedig voltaképpen akkor is az énmárka-építés folyamatához kapcsolódik, ha a produkció soha nem használta direkten ezt a kifejezést.
A személyes márka tudatos építése lényege tehát nem az, hogy ki kell találnod egy karaktert vagy fel kell venned egy szerepet. Sokkal inkább az, hogy felismered és következetesen megmutatod azokat a tulajdonságokat, amelyek valóban jellemeznek téged, a művészi mivoltodat és az alkotói világodat.
Ariel Hyatt, a Cyber PR Music alapítója ehhez kapcsolódóan arról írt, hogy a zenészek gyakran ott rontják el a social media jelenlétüket, hogy rögtön promócióval kezdenek: „hallgasd meg az új dalom”, „vegyél jegyet”, „nézd meg a videómat”. Szerinte előbb azt kell tisztázniuk, kik ők, mi a történetük, és milyen hangon szeretnének kommunikálni. Hozzáteszi, a zenészeknek nem kell okvetlenül „content machines”, azaz tartalomgyártó gépekké válniuk. A cél inkább valódi kapcsolatok kialakítása a közönséggel.
Az önazonosság nem egyenlő a teljes kitárulkozással
Marketing szempontból az egyik legnagyobb félreértés a mai zenei térben, hogy az autentikus social media jelenlét egyenlő azzal, ha az előadó kendőzetlenül mindent is megmutat magáról. Nem, nem kell megosztani a párkapcsolati problémákat, a családi konfliktusokat, a szorongást vagy a legrosszabb napokat ahhoz, hogy valakit hitelesnek lásson a közönsége.
Az autentikusság nem azonos a kontroll nélküli önfeltárással.
Sőt, érdemes minél előbb meghúzni a határokat: lehetsz közvetlen és nyitott úgy is, hogy közben vannak olyan részei az életednek, amiket megtartasz magadnak. Ha az, amit megmutatsz, összhangban van azzal, aki valójában vagy, nem játszod meg magad és nem kopizol másokat csak azért, hogy többen figyeljenek rád, annak előbb-utóbb meglesz a gyümölcse, bármi is legyen a célod.
Ha például alapvetően ironikus, játékos személyiség vagy, és kizárólag azért kezdesz el komoly, „művészi” tartalmakat gyártani, mert úgy gondolod, hogy ettől fognak érettebb, okosabb előadónak tartani, előbb-utóbb kialakulhat egy szakadék a személyiséged és az online jelenléted között. Ugyanez fordítva is igaz: ha valaki egy természeténél fogva visszafogott emberként állandóan harsány, megosztó vagy botrányos karaktert próbál hozni, az hosszú távon komoly energiát igényel, és nemigen visz előrébb.
Kapcsolódó tartalom: Valóban érdemes meglovagolni az aktuális zenei hype-ot? Tabár Zoltán válaszol #NextInMusic
A tudatosan épített személyes márka és az önazonosság nem zárják ki egymást – a kérdés az, hogy a megmutatott kép valóban összhangban van-e az előadó személyiségével.
-
Fotó: Unsplash
A közönség nem feltétlenül a „valódi” embert látja a profil mögött
Fontos tudatosítani, hogy a social media egy szerkesztett valóság, ami annak csupán egy szeletét mutatja meg, rövid idő alatt. Például egy koncertből egy 30 mp-s reels-t, egy többórás stúdiózásból egyetlen hangulatos fotót, egy nehéz időszakból egyetlen mondatot... Ez a narratívaalkotás része, de félreértéseknek adhatnak teret.
Ariel Hyatt, a Cyber PR Music alapítója szerint az artist branding lényege, hogy a zenész a saját erősségeire, érdeklődésére, stílusára építve alakítson ki felismerhető identitást. Vagyis nem egy szerepet kell eljátszani, hanem egy meglévő személyiséget kell érthetővé tenni mások számára a rendelkezésre álló eszközökkel.
De akkor mi fér bele? Tulajdonképpen elég sok minden. Belefér egy gondosan megkomponált, tematikus fotó- vagy videósorozat. Belefér, hogy egy zenész előre megtervezze a posztjait. Belefér a styling, a sajátos vizuális világ, a tudatosan kialakított színpaletta vagy az, hogy bizonyos témákról rendszeresen kommunikál. És persze az is, hogy valaki a személyiségének csak egy részét mutatja meg.
Viszont, amikor az online karakter tartósan ellentmond annak, amit az előadó képvisel, vagy a figyelem megszerzésének igénye felülírja a valódi személyiséget és alkotói identitást, az a legtöbbször balul sül el. A „nézd, milyen őszinte vagyok”-típusú tartalom például éppúgy lehet egy jól megtervezett, de kevésbé őszinte marketingeszköz, ahogy az önirónia, a sebezhetőség, a kulisszák mögötti tartalmak vagy a „nyers” videók is válhatnak trenddé, és így nem automatikusan hitelesek.
Az algoritmus nem tudja, ki vagy - te viszont igen
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közösségi média algoritmusai elsősorban a figyelmet jutalmazzák, így egy zenész könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy ami működik, azt kezdi egyre többször gyártani. Ha egy vicces videó 10-szer annyi megtekintést kap, mint egy új dalrészlet, érthető a kísértés: akkor legyen több vicces videó! Ha egy személyes vallomás virálissá válik, könnyű arra a következtetésre jutni, hogy a közönség innentől ezt várja...
Csakhogy ami működik az algoritmus szintjén, az nem feltétlenül építi azt a karriert, azt az énmárkát, amit az előadó valójában szeretne képviselni.
Egy zenész személyes márkája ugyanis nem pusztán követőszámokból rajzolódik ki - a közönség, a koncertszervezők, a szakmai partnerek, a sajtó és más iparági szereplők mind azt figyelik, milyen képet alakít ki magáról. Egy 2024-ben publikált kutatás 11 zenész közel 6000 Instagram-posztját elemezve arra jutott, hogy az alkalmazott önprezentációs stratégiák a social médián túli piaci teljesítménnyel is összefügghetnek. A vizsgált előadóknál például az önpromóció nagyobb számú koncertfoglalást eredményezett.
Ezért sem biztos, hogy az a jó tartalom, ami a legtöbb figyelmet hozza - inkább az, ami a megfelelő embereknek mondja el a megfelelő dolgot az előadóról...
A jövőre nézve jó kiindulópont lehet, ha felteszed magadnak a következő 3 kérdést:
- Ki vagyok én előadóként? Mit akarok képviselni?
- Mit szeretnék, hogy az emberek érezzenek, amikor találkoznak a zenémmel?
- Mit tudok magamból hitelesen, de nem túlzottan bevonó módon megmutatni a social mediában?
Ha ezekre megvannak válaszok, sokkal könnyebb eldönteni azt is, mi fér bele a kommunikációba, és mi nem. És nem, nem kell minden trendet követni, nem kell minden platformon jelen lenni, nem kell személyes tartalmat gyártani, ha nem kényelmes. És főleg nem kell folyamatosan bizonygatni, hogy te tényleg ilyen vagy olyan vagy. Akárhogy is, még mindig az a legjobb stratégia, ha - kellő körültekintéssel ugyan -, de önmagadat adod.
Szeretnéd még tovább népszerűsíteni a zenédet? Jó volna több koncertet adni? Regisztrálj Magyarország elsőszámú digitális koncertszervező startupjának felületére te is!
Kiemelt kép: Unsplash
Hasonló cikkek

