Ki fizeti meg valójában a mesterséges intelligencia térnyerését?
A ProArt Szövetség legfrissebb zeneipari jelentése szerint 2028-ra akár hatmilliárd forintos jogdíjbevétel-kiesést is okozhat a generatív AI a magyar piacon. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Zenealkotás néhány kattintással?
Míg az elmúlt két évtizedben elsősorban a zene rögzítésének, terjesztésének és fogyasztásának módja alakult át, a generatív mesterséges intelligencia már magát az alkotói folyamatot is újradefiniálja. A Suno vagy az Udio típusú zenegenerátorok segítségével manapság azok is létrehozhatnak komplett zenei felvételeket, akik korábban nem rendelkeztek hangszeres tudással, zeneelméleti ismeretekkel vagy stúdiótechnikai tapasztalattal.
A folyamat egyszerű: a felhasználó szöveges utasításban megadja a kívánt műfajt, hangulatot, tempót, hangszereket vagy akár az énekhang jellegét, a rendszer pedig ezek alapján elkészíti a felvételt. A technológia fejlődésének köszönhetően ezek egyre nehezebben különböztethetők meg az pusztán emberi közreműködéssel készült produkcióktól.
A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért megbízásából készült, 2025/2026-os zeneipari jelentés szerint világszerte már mintegy 60 millió ember próbált ki valamilyen AI-zenegenerátort már, és ennek mindössze kb. egyharmada volt zenész. Vagyis, tetszik vagy sem, minden eddiginél szélesebb közönség számára vált elérhetővé a zenekészítés.
A változásnak természetesen vannak pozitív oldalai is. Ahogyan arról már is írtunk, az AI-alapú eszközök felgyorsíthatják a munkafolyamatokat, segíthetnek az ötletelésben, a hangszerelésben, a hangminőség javításában vagy akár egy-egy kreatív blokk feloldásában. A kutatásban megkérdezett szakemberek is elsősorban az asszisztensi funkciókat tartják hasznosnak. A technológia tehát nem feltétlenül leváltja az alkotót, hanem megfelelő használat mellett új lehetőségeket teremthet számára.
Olvastad már? A jövő zenéje: a mesterséges intelligencia előnyei
Nem mindegy, hogy csak segít, vagy teljesen leváltja az emberi tevékenységet
Fontos különbséget tenni az AI-jal támogatott alkotás és a teljes egészében mesterséges intelligencia által létrehozott zenei felvételek között. Az előbbi esetben az ember mint alkotó használja a technológiát egy ötlet kibontásához vagy a munkafolyamat hatékonyabbá tételéhez. A 100%-ban AI-generált zenénél viszont minimális emberi beavatkozással, akár egyetlen prompt alapján születik meg a késznek mondott hanganyag.
Ennek a két megközelítésnek a gazdasági következményei is eltérőek lehetnek. Az AI segítségével gyorsabbá válhat a demókészítés vagy a hangszerelés egy zenész számára, ugyanakkor az automatizált zenegenerálás olyan munkákat is kiválthat, amelyek korábban dalszerzők, producerek, zenészek és hangmérnökök fő megbízásait jelentették.
A leginkább érintett területek közé tartozhat a háttérzene és a stock zene (más néven könyvtárzene, production music vagy library music). Ezeknél a felhasználásoknál – például reklámokban, podcastokban, videókban, szállodákban, éttermekben, üzletekben stb. – gyakran nem egy konkrét előadóhoz vagy dalhoz kötődik a zenei élmény. Sok esetben elegendő egy meghatározott hangulatot megteremtő, funkcionális hanganyag, az AI-generátorok pedig gyorsan, olcsón és nagy mennyiségben képesek ilyen tartalmakat előállítani. A kisebb költségvetésű reklámos és filmes produkciók számára pedig vonzó lehet az egyedi megrendelések helyett AI segítségével elkészíteni egy-egy zenét. Ez rövid távon olcsóbb lehet, hosszabb távon azonban szűkítheti az emberi alkotók megbízási lehetőségeit.
A jelentés arra is rávilágít, hogy a technológia terjedése a zenei munkaerőpiacra is hatással lehet. Magyarországon a zeneiparban és a kapcsolódó ágazatokban több mint 17 ezer ember dolgozik, akik évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő. A kérdés tehát messze túlmutat azon, hogy a zenészeknek érdemes-e megtanulniuk néhány új szoftver használatát...
A mesterséges intelligencia egyre több kreatív feladatban segíthet, de bizonyos területeken az emberi alkotói munkát is kiválthatja.
-
Fotó: Unsplash
Kialakulóban az újabb value gap
És ha már értékek... A generatív AI egyik legnagyobb vitája a szerzői jogok és a betanításhoz felhasznált zenei tartalmak körül alakult ki. A zenegenerátorok ugyanis nem a semmiből tanulták meg a különböző műfajok különféle stílusjegyeit, az egyes hangzásokat és zenei megoldásokat: működésükhöz hatalmas mennyiségű korábbi zenei felvételt használtak fel.
A ProArt jelentése szerint ezek a modellek jellemzően a szerzők, az előadók és a kiadók előzetes engedélye és kompenzációja nélkül használták fel az emberi alkotásokat. Így olyan gazdasági helyzet jött létre, amelyben a technológiai vállalatok a humán erőforrásokra építve fejlesztenek nyereséges szolgáltatásokat, miközben az eredeti alkotók nem feltétlenül részesülnek az ebből származó bevételekből.
A jelenség a zeneiparban már ismert value gap problémájának egy újabb változata. Egy évtizeddel ezelőtt a streamingplatformok térnyerése kapcsán merült fel hasonló kérdés: miként oszlik meg a digitális zenehallgatásból származó anyagi érték a szolgáltatók és a jogtulajdonosok között? Most ugyanez a dilemma tér vissza, de a generatív AI már nem csupán közvetíti és terjeszti a zenét.
Nemzetközi szinten tiltakozások és jogi eljárások is indultak az AI-cégek gyakorlatai ellen. A jelentés szerint egyes globális hangfelvétel-kiadók és AI-vállalatok között megállapodások is születtek 2025 végére, a jogosítás azonban továbbra sem tekinthető általános gyakorlatnak. Különösen fontos kérdés az is, hogy a kisebb kiadók és zenei piacok szereplői milyen feltételekkel tudják érvényesíteni az érdekeiket a nagy technológiai vállalatokkal szemben?
Ez is érdekelhet: Mikor nem érdemes zenészként mesterséges intelligenciát használni?
Mi várható 2028-ig?
Az elemzés szerint a generatív AI gazdasági hatása a következő években tovább erősödhet a magyar zeneiparban. Az előrejelzés alapján 2028-ra a közös zenei jogkezelők jogdíjbevétele akár 19%-kal, közel 5,8 milliárd forinttal is elmaradhat attól, amit a mesterséges intelligencia térnyerése nélkül várhatnánk, a 2025 és 2028 közötti kumulált bevételkiesés pedig elérheti a 12 milliárd forintot.
A már említett háttérzenei és stock zenei szegmens mellett a digitális jogdíjbevételek is csökkenhetnek, különösen, ha a streamingplatformok nem korlátozzák az AI-felvételek terjedését. A szolgáltatók egyelőre eltérő stratégiákat követnek: a Deezer például kiszűri az AI-zenéket a szerkesztett playlisteken, míg a Spotify és a YouTube elsősorban az azonosításra és a megjelölésre helyezi a hangsúlyt. A növekvő kínálat veszélyeztetheti a zenészek láthatóságát, továbbá felveti a manipulált lejátszások és a jogdíjrendszer kijátszásának kockázatát is.
Összességében a ProArt jelentése nem az AI-eszközök elutasítása mellett érvel: a technológia hatékony alkotói segítséget és új kreatív lehetőségeket kínálhat, a valódi kérdés inkább az, hogy milyen feltételekkel történik a felhasználásuk. A jelentés három alapelvet emel ki: az engedélyezést, a díjazást és az átláthatóságot (Authorisation, Remuneration, Transparency – ART), vagyis biztosítani kell, hogy az AI-modellek betanításához felhasznált művek alkotói megfelelő kompenzációban részesüljenek. A jövő zeneiparának egyik legfontosabb feladata ezért olyan szabályozási és együttműködési keretek kialakítása lesz, amelyek a technológiai innováció mellett az emberi kreativitás, az alkotói munka és a kulturális sokszínűség értékét is igyekeznek megőrizni.
Forrás: ProArt Zeneipari Jelentés 2025/2026, Whitereport Cross-media Business Intelligence & Consulting (Incze Kinga, Nagy Tímea), 2026.
Kiemelt kép: Unsplash
Hasonló cikkek

