„Benne leszek a TV-ben”: hogyan őrizheti meg egy előadó a mentális egyensúlyát és a művészi önazonosságát egy tehetségkutatóban való szereplés során? #MentálisEgészségPercek
A televíziós tehetségkutatók – jobb esetben – gyors ismertséget, szakmai kapcsolatépítési és új fellépési lehetőségeket, sőt, kiadói szerződést kínálhatnak a pályakezdő zenészeknek. A kamerák előtti szereplés, a zsűri értékelése, a közönség reakciói és az online kommentek azonban olyan érzelmi terhelést is hozhatnak, amelyre nem minden előadó van felkészülve. Hogyan lehet mentálisan „ráedzeni” a versenyhelyzetre, miképp dolgozható fel a a kritika és a kiesés utáni letargia, valamint tudod megőrizni a saját művészi identitásodat ebben a folyamatban? Tabár-Halász Mariann válaszai alapján jártuk körbe a témakört.
Érzelmi hullámvasút a reflektorfényben
Egy tehetségkutatóban való részvétel nem csupán szakmai megmérettetés, hanem intenzív érzelmi tapasztalat is. Különösen azon pályakezdő előadók számára, akiknek még alakulóban van a szakmai önképük, és akiknek a külső visszajelzések kiemelten fontosak. A versenyhelyzet felgyorsíthatja a fejlődést: a szereplők rövid idő alatt szereznek tapasztalatot a színpadi jelenlétről, a közönséggel való kapcsolódásról és a saját komfortzónájuk feszegetéséről.
A hamar jött ismertség és a közönség visszajelzései megerősíthetik az előadókat abban, hogy érdemes a zenei pályát választaniuk. A televíziós szereplésnek azonban árnyoldalai is vannak. „Ez komoly terhet is jelent, mivel a televíziós dramaturgia gyakran szűk szerepekbe kényszeríti az embert, a kommentek szorongást keltenek, a folyamatos feszültség pedig gyorsan kimerüléshez vezet, és az egyik legnagyobb kihívás, hogy az élő showk közbeni kreált ováció a verseny után hirtelen eltűnik” – fogalmaz Tabár-Halász Mariann.
A műsor idején az előadó hozzászokik a figyelemhez, de miután kialszanak a fények, ez a közeg egyik napról a másikra megszűnik körülötte. A szakember szerint a hirtelen csend legalább akkora alkalmazkodást igényelhet, mint maga a versenyhelyzet.
Kapcsolódó tartalom: Hogyan küzdj meg az imposztor-szindrómával? #MentálisEgészségPercek
Hogyan lehet felkészülni a kritikára mentálisan?
A tehetségkutatók egyik legnehezebb pillanata, amikor a versenyzőnek rövid idő alatt, kamerák előtt kell fogadnia a zsűri értékelését. Egy-egy negatív megjegyzés könnyen túlmutathat az adott produkción, és az előadó saját értékességével és tehetségével kapcsolatos kételyek melegágya lehet.
Éppen ezért a mentális felkészülés egyik alapja az, hogy a versenyző képes legyen különválasztani a személyét az adott produkciótól. Egy háromperces előadás nem ad teljes képet sem az emberről, sem a művészi képességeiről. A zsűri egy adott pillanatot értékel, ráadásul a műsor szórakoztatási szempontjai is befolyásolhatják a visszajelzéseket.
„Segítséget jelent, ha az ember előre felkészül a kemény szavakra is. Érdemes begyakorolni a nehéz pillanatokra egy forgatókönyvet, gyakorolni a lassú, mély légzést, illetve a színpadról lelépve jó, ha ott vannak veled a biztos támaszaid” – javasolja Mariann. A tudatos felkészülés tehát nem azt jelenti, hogy a versenyzőnek érzéketlenné kell válnia a kritikával szemben – inkább arról van szó, hogy legyenek eszközei a feszültség kezelésére, és tudja, kihez fordulhat egy kevésbé sikerült szereplés után.
Fontos, hogy legyenek eszközeid a feszültség kezelésére a színpadról való lelépés után.
-
Fotó: Unsplash
Jóindulatú bírálat vagy nézettségnövelő megalázás?
A tehetségkutatók működésének fontos kérdése, hogy meddig terjed a szórakoztatás szabadsága, és hol kezdődik a versenyzők emberi méltóságának védelme. A zsűri véleménye természetesen lehet kritikus, sőt, a szakmai fejlődéshez elengedhetetlen a hibák felismerése. Nem mindegy azonban, hogy milyen formában érkezik a visszajelzés.
„A műsor készítőinek és a zsűrinek komoly felelőssége van abban, hogy a színpad biztonságos tér maradjon. Az építő kritika mindig konkrét, szakmai részletekről szól, például az intonációról vagy a színpadi mozgásról, és megmutatja a fejlődés, a sikerhez vezető út irányát. A romboló helyzet ezzel szemben gúnyos, a versenyző külső adottságait, személyiségét vagy emberi méltóságát célozza a nézettség növeléséért. Egy professzionális stáb pszichológiai háttértámogatást biztosít a versenyzőknek az ilyen megpróbáltatások idején” – hangsúlyozza a szakember.
Egyértelmű tehát, hogy a versenyzők mentális biztonsága nem kizárólag egyéni felelősség: a műsorkészítőknek és a zsűritagoknak is szerepük van abban, hogy milyen légkört teremtenek, és milyen mintát közvetítenek a nézők felé.
Ez is érdekelhet: Ürességérzés a fellépés után - mit kezdhetsz vele? #MentálisEgészségPercek
A kiesés után kezdődik az igazi feldolgozás
A továbbjutás öröme és a kiesés csalódottsága egyaránt intenzív érzelmi állapotot jelenthet. Különösen nehéz lehet a helyzet akkor, ha a zsűri értékelése teljesen eltér attól, ahogyan az előadó korábban saját magára és a teljesítményére tekintett. A versenyből való kiesés után könnyű azonnal magyarázatot keresni, újraolvasni a kommenteket, vagy megpróbálni megfejteni, mit kellett volna másként csinálni.
Tabár-Halász Mariann szerint azonban először időt kellene adni az érzelmi reakciók megjelenésének. „Kiesés után érdemes legalább két napig távol maradni a kommentektől, és teret engedni a csalódottságnak. Később már tiszta fejjel ki lehet válogatni a valódi szakmai tanácsokat, elengedve a show kedvéért elhangzott mondatokat. Ilyenkor a legfontosabb visszatérni a családhoz, a barátokhoz és azokhoz az emberekhez, akik a műsor előtt és után is ugyanannak az embernek látják a versenyzőt.”
A visszakapcsolódás azért is fontos, mert a műsor könnyen beszűkítheti az előadó figyelmét: egy idő után a külső elismerés válhat a legfontosabb mércévé. A kapcsolatok viszont emlékeztethetnek arra, hogy az értékeid és a zenei tehetséged nem egy televíziós szórakoztató műsorban elért eredményen múlik.
A zenei karriered csak a show lezárultával indul el.
-
Fotó.
A java még hátra van!
Egy tehetségkutató kétségtelenül lehetőséget teremthet a láthatóság növelésére és a szakmai kapcsolatok építésére. A műsorban megszerzett figyelem azonban önmagában még nem jelent hosszú távú karriert. Ahhoz többek között következetes alkotói munka, önálló zenei irány, önazonos kommunikáció és a közönséggel való folyamatos kapcsolattartás is szükséges.
„A valódi zenei pálya a műsor után kezdődik el. Érdemes még a jelentkezés előtt tisztázni a belső mozgatórugókat, például a zene szeretetét és a saját mondanivalót, ami a kamerák kikapcsolása után is megmarad. Ha az előadó a saját belső mércéjéhez méri a fejlődését, és határozottan védi a saját határait, a verseny végeredményétől függetlenül megőrizheti az alkotás örömét és a saját művészi önazonosságát” – foglalja össze a szakértő.
Egy tehetségkutató tehát fontos állomás lehet a zenei karrieredben, de nem érdemes végállomásként tekinteni rá. A reflektorfény idővel kialszik, a nézők figyelme továbbvándorol, az előadónak viszont továbbra is ott marad a saját hangja, a mondanivalója és az alkotás iránti elkötelezettsége. Hosszú távon ezek jelentik majd a valódi kapaszkodókat.
Ha többet szeretnél tudni Mariann programjairól, kattints ide:
Mariann programjai – részletek itt
Ha regisztrálnál a KoncertBooking.com-ra, erre gyere:
KoncertBooking – Regisztráció
Kiemelt kép: Unsplash
Címkék
x-faktor megasztár mentális egészség Tabár-Halász Mariann #MentálisEgészségPercek televízós tehetségkutatókHasonló cikkek

